NEETEK

Bár ennek a szónak a hivatalos megfogalmazása olyan emberekre vonatkozik akik, kiszorultak a társadalmi életből, képtelenek kapcsolatot teremteni embertársaival. Ezáltal a számitógépek világába menekülnek. Nos a ReLIFE-ban ez nem így érvényesül. Szereplői nem menekülnek az internet világába. Sőt főszereplőnk még kapcsolatot is tud teremteni, ám nem érzi jól magát. Az életben el jön egy pont ahol könnyű megrekedni. Leginkább itt ezeket a megrekedt embereket értik neetek alatt. Mit lehet ilyenkor tenni? Hova tovább előrre? Merre menjünk? Vissza?

TÖRTÉNET

Kaizaki Arata 27 éves, munkanélküli. Hiába keres, nem talál. Ismerőseinek viszont kénytelen fönntartani a látszatot, hogy igenis dolgozó ember. Este, haza felé menet még szülei is bejelentik, hogy nem támogatják tovább Aratát. Ezen a teljesen megsemmisítő estén találkozik egy férfival, aki egy apró tablettát nyújt felé. Az Aratát meglátogató férfi ugyanis egy kísérletbe invitálja meg őt, ez a ReLIFE. A cég segít a neeteknek visszatalálni társadalmukba. Bár Arata úgy érzi neki erre nincsen szüksége, ám a kísérlet alatt a cég állja minden költségét, és utána még munkát is biztosítanak neki. Ez túl csábító számára, így elvállaja. Miből is áll a kísérlet. A tabletta segítségével Arata felölti 17 éves külsejét, és egy évig ismét gimnáziumba fog járni. Alacsony ár ez egy munkáért. Csakhogy már ez első nap kiderül, hogy Arata mindent elfelejtett tanulmányaiból, és a fiatalokkal sem beszél egy nyelvet. Persze próbálkozik. Melynek hamarosan eredménye is lesz.

GRAFIKA

Ez a szezon egyik legjobbra értékelt animéje. Amibe beletartozik a grafika is. A terek szépek, az árnyékolás kifogástalan. A közelik és a távolik is tökéletesek. Minden a helyén. A karakterek nem minimálok, bár nem is tökéletesek. Szóval szép az egész. Nincs benne semmi különleges árnyékolás, vagy képhasználat. Bár ez nem is feltétlenül az a történet ahol a garfika jelzésértékkel bírna. Szépek a lassított képek. A flashbackek pont annyit mutatnak amennyire szükségünk van. A mozgás dinamikus. Nincs itt hiba.

SZEREPLŐK

Kaizaki Arata: Arata az eslő perctől szimpatikus főhős. Talán ezért is nem alkották meg őt vérbeli neetnek. Ő nem szerencsétlen. Csupán csak hirtelen érte őt az élet. Képtelen volt földolgozni traumáit, és mire talpra állt, az élet már tovább is illant. Ettől függetlenül Arata megállja a helyét az életben. Könnyedén teremt kapcsolatot. Megtudjuk, hogy még a romantikához is ért valamelyest. Könnyen átgördül problémáin. Együtt örülünk és izgulun vele. Nevetünk hétköznapi harcain. Jóbenyomást keltő főhős. 

Hishiro Chizuru: A tökéletes érzelmi analfabéta. Hishiro egyáltalán nem tud közeledni társai felé. Egy egyszerű mosoly is megterhelő számár. Se szégyenérzete se diszkréciója. Arata közeledése és türelme az egyetlen ami kicsit kinyitja őt.  Összeségében ő egy vicces, ám szánni való karakter. Bár szerintem közelebb tudna kerülni a nézőkhöz ha a monotonitása is enyhült volna egy kissé. 

NEGATÍVUMOK

Arata nem 27, hanem 47 évesnek van beálltva. Panaszkodik a fizikumára. Használja a bezzeg az én időmben dumát. Ráadásul ódzkodik egy fiatal lánnyal való kapcsolattól, mondván, öreg ő már ehhez. Miért? Arata 10 éve hagyta el az iskola padjait, ráadásul még egyetemre is járt. Tehát ez e világ nincs tőlle annyira messze, hogy ennyire idegenül mozogjon benne. A zene. Folymatosan szól, ráadásul nem is jó. A zene nagyon fontos egy animében. Meg tud teremteni egy drámai pillanatot, viszont itt el is tudta venni azt. Az emberek beszéde alatt csak folymatos klimpírozás hallatszik. Mi a ReLIFE lényege. Miért tudnál jobban talpon maradni a felnőttek világában, ha megtapasztalod, hogy a gyerekeké sokkal könnyebb. Végre barátokat szerzel aztán egy év múlva elveszíted őket. Ám a ReLIFE legnagyobb problémája, hogy unalmas. Arata hétköznapi dolgokat él meg, azokat is kell megtapasztalni, hogy vissza tudjon térni a hétköznapi világba. Viszont mi nagyon könnyen el tudjuk unni agunkat ebbe a tipikus gimnazista létben. Lezáratlan. Pedig nyugodtan lehetett volna neki véget kanyarintani.

POZITÍVUMOK

Alapvetően próbálom nem a saát véleményemet közölni, hanem tényszerűen megmutatni a művek rossz és jó oldalát. A ReLIFE jó. Nagyon jó. Nagyon fontos üzenetet közvetít a világnak, mind egyénit mind pedig összetettett. Megjelenik itt a kirekesztetség, a félelem, a meghunyászkodás, feladás. Van aki mindig jobb lesz nálunk, van aki sosem lehet a miénk. Mindenki magában hordozza a saját tragédiáját. Különösen érdekes, ahogy egy szereplőnek a vívódását végig kíséri. Az ember csak küzd és küzd. Rentgeteg energiát fektet bele valamibe, aztán jön valaki aki megcsinálja sokkal jobban, és ráadásul számára teljesen mellékesen. Zseniálisan van adagolva Arata háttértörténete. Nem várat magára sokat, de nem is világos minden az első percben. Megmutatja, hogy milyen könnyű is elcsúszni a felnőttek világában. Valamint azt, hogy hiába sikerült talpr állnod, az élet nem várt be téged, és nem is fogja tolerálni a te gyengeségedet, és a lemaradásodat. Ezek persze mind rémesen nyomasztó témák nem? Nem! A ReLIFE tökéletesen adagolja a humort. Tudja, hogy mikor válik a törtéet túl nyomasztóva, és humorral egyenlíti ki a helyzetet. Mert a világ nem annyira komor mint amennyire elsőnek tűnik.

AJÁNLÁS

Én a magam részéről untam ezt az animét, és szerintem még páran követni fogják ezt a magatartás formát, de elenyésző a számunk. A ReLIFE anime szezonjának legfontosabb darabja. Régen láttam ennyire tökéletesen megfogalmazott, tiszta történetet. Ráadásul ennyire fontos üzenettel vegyítve. Ha rég nem láttál gimnáziumi animéket, akkor biztosan nagy élmény lesz. Ha viszont éppen sok olyat néztél, akkor egy kis pihit javasolnék a megtekintése előtt. Mindenesetre ezt senkinek sem szabad kihagynia . Különösen olyan embereknek ajánlanám, akik már elhagyták a gimnázium épületét, és a felnőttek világában igyekeznek megmaradni.

10/7

Következő: Over the Garden Wall (Nem anime de beszélnünk KELL róla. Akkor képzelhetitek!)

Megosztás a facebookon

ÉRZELMILEG DEGRADÁLTAK

A shoujo főhősök minden lelki traumájuk ellenére tökéletesek. Még vonzó is bennük, hogy kissé sérültek és zárkozottak. Vagy a komikum alapjait adja, hogy kissé bolond, vagy először semmibe veszi a kiszemeltet. Na de mi van akkor ha lelki torzulást szenved valamilyen indoknál fogva. Perverz lesz, kegyetlen, szadista. Jelen esetben, kutyaként kezeli a párját. Ez a való életben egy létező és valós probléma. Sokan nem becsülik partnereiket, esetleg fizikailag vagy lelkileg bántalmazzák. Mégis, hogyan nyúljon egy anime egy ilyen kényes támához, ami viszont már a serdülő korosztályt is érintheti. Lehet nagyon kegyetlenül, nyersen, vagy jelen esetbe becsomagolhatjuk egy kis humorba is, hogy csak annak kelljen vele foglalkoznia aki akar.

TÖRTÉNET

Shinohara Erika elkezdi gimnáziumi éveit. Erika görcsösen próbál beilleszkedni, ám már az első napon azt látja, hogy mindenki csoportokba verődött. Ő is megpróbál becsatlakozni két lányhoz, ám azok folyton csak a pasijukról beszélnek. Erikának azonban még egyetlen randija sem volt. Egy hirtelen ötlettől vezérelve, elkezd mesélni barátjáról. Sikerül is beilleszkednie a trióba. Ám hamarosan mindenkiben fölvillan a gyanú, hogy ez a barát talán nem is létezik, hiszen Erika még egy képet sem hajlandó mutatni róla. A lány pánikba esik. Az utcán meglát egy jóképű fiút, lefotózza majd elrohan. Másnap büszkén mutatja meg a képet. Milyen kicsi a világ. Ugyanis akit Erika lekapott az nem más mint Sata Kyouya, az évfolyamtársa, akit csak hercegként emlegetnek. Erika nem tehet mást, megkéri Kyouyát, hogy játsza el egy időre, hogy a pasija. A herceg becenév megalapozottnak látszik, hiszen Kyouya belemegy a színjátékba...vagy mégsem? Cserébe ugyanis azt kéri, hogy a lány legyen a kutyája. Rajongva csüngjön mestere minden szaván.

GRAFIKA

Egy shoujo animétől várható képivilág. Megszokott iskola, egyenruhákkal. Csillogó szemű lányok. Olykor virágos, csillogós háttér, ha romantikusra fordul a történet. Őszintén szerintem nem illettek bele ezek a tipikus shoujo képek. Hiszen maga a téma amit földolgoz borzasztóan komor, hiába van humor bundába panírozva. Így aztán ha történik vlami engedmény egymás felé, az sokkal inkább egy mély, megrendítő pillanat, mint sem aranys és romantikus. Ettől függetlenül jól helytállt. Kivételesen jók voltak azok a részek mikor Kyouya arca elsötétül és rájön a hoppáré.

SZEREPLŐK

Shinohara Erika: A farkast kiáltó lány. Noha nem tudom, hogy erre a történetre miért illene rá ez a mese, de a címet megkapta. Minden poén és vicc ellenére, Erika majdnem olyan beteg mint Kyouya, ugyanis Erika egy krónikus hazudozó. Egész gimnáziumi létét egy hazugsgra építi, amiben, kár lenne tagadni, de sütkérezik. Tanácsokat ad a pasizás terén, történeteket mond, és marhára élvezi. Jó ideig még az sem fordul meg a fejében, hogy esetleg azt mondja szakított a barátjával, vagy, hogy tényleg találjon egyet. Pont ezért érzi magát olyan különösen jól egy fiú mellett, aki a hazugságaiból épül fel. Valamint nem csak itt lépnek föl. Erika az anime végéig majdnem mindenhova beépít egy kis hazugságot. Mégis érdekes az ő pszichológiai fejlődése.

Sata Kyouya: A sötét herceg. Valóban az. Kyoya élvezi Erika megalázkodását. Számára az, hogy a lány gyengéd érzelmeket táplál iránta, csak mégjobban fokozza a játék élvezetét. Minden drasztikusabb érzelmi megnyilvánulás elképzelhetetlen a számára. Csupán Erika szenvedése az egyetlen ami hajtja ebben a kapcsolatban. Aztán, ahogy halad a történet, és bomlanak le köztük a falak, megláthatjuk, hogy milyen nehéz számár Erikát nem csak birtokolni, de egyenrangú párjaként kezelni. Vagyis nem megy könnyen a kutyából barátnőbe való előrelépés.

NEGATÍVUMOK

Annak ellenére, hogy milyen bátor ez az anime, és mennyire zseniálisan nyúl a témájához, mégsem veszi eléggé komolyan magát. Mintha ő se akarna foglalkozni azzal, hogy tulajdonképpen miről is szól. Ezáltal az emberben is fölébred a kétely. Vajon ez tényleg csak egy vicces kis történet, és nem is akarnak bele semmilyen súlyosabb témát megkocogtatni. Szeretném azt hinni, hogy ez nem így van. Valamint szerintem jobban ki kellett volna emelni, hogy ebben a párkapcsolatban Erika sem teljesen normális. Mindenfajta megrökönyödés nélkül nézik végig folyamatos hazugságait. Tulajdonképpen történetileg semmi újat, vagy eredetit nem tud fölmutatni ez az anime. A megszokott shoujo klisékkel van tarkítva. Nem különösebben zavaró csak kissé kiszámítható. Nem lett volna rossz néhány új érzelem boncolgatása, vagy új helyek megismerése. Esetleg érdekes lehett volna a szexuális úton való fejlődésük, vagy Kyouya megismerkedése Erika családjával.

POZITÍVUMOK

Kommentekből, és különböző helyekről úgy szűrtem le, hogy a történet elején Kyouya nem élvezett nagy népszerűséget. Holott végre egy izgalmas férfi karakter. Az anime fiúk néhol már túl tökéletesek, kell már végre beléjük valami hiba, a lányokba szintúgy. Ez a pszichológiai fejlődés, ha úgy jobban beleveti magát az ember nagyon érdekes tud lenni. Az egésznek jó a hangulata. Nagyon magával tudja ragadni az embert. Együtt tud örülni Erikával mikor egy kicsit közelebb erülnek egymáshoz, és együtt alázkodik meg vele mikor kutyaként kezelik. Ilyen szempontból pedig jó üzenetet is sugall. Minden fal lebontható, mindenki megváltozhat, és nem érdemes megalázottként élni egy kapcsolatban. Befejezett, de teljesen. Egy darab szál sem marad elvarratlanul. Minden visszaemlékezésre fényerül, minden családi trauma kitudódik. Hiánytalan a lezárás. Nem tudom hangsúlozni, hogy ez mennyire ritka, különösen a shoujoknál.

AJÁNLÁS

Bár a fantasztikus téma örökre magmarad, de a történettel nem kezdtek túl sokat, szóval az maga feledhető. Viszont különösen a lányoknak tudnám ezt ajánlani, főlleg azoknak akik szenvedtek már el hasonló dolgot a kapcsolatukban. Persze a fiúk is lehettek szenvedő alanyok, azoknak is érdekes lesz a történet. Viszont aki a cselekményektől újat vár az máshol kopogtasson, mert bár bátor ez az anime, egy kicsit még lehetne bátrabb.

10/8

Következő: ReLIFE

Megosztás a facebookon

A félelem káoszhoz vezet, a káosz pedig anarchiához.

ZOMBI APOKALIPSZIS

Oh, my God! Feel tudjátok fogging, hogy milyen fantasztikusan kevés anime született ebben a témában. Egy kezemen meg tudom őket számolni. Mi lehet az oka? Az animék világa nem zárkózik el sem a vértől, sem a különleges lényektől, az apokalipszis pedig egy örök kedvenc. Van mindenféle, vámpíros, titános, mágusos...és nincs zombis. Tény és való, nem túl izgalmas lények. Nem lehet sok olyan dologgal megspékelni őket amit már ne láttunk volna. Na de könyörgöm, az apokaliptikus történetek a szórakoztatás alapjai. Egy ilyen téma szinte már megszüli a sztorit, a szereplőket, a fordulatokat, és a hangulatot. Ráaádásul nem is kell sok változtatás. Mondhatjuk, hogy ez a száz éves bevált recept. Zombik pedig sehol. A műfaját egyedül uraló High School of the Dead, azonban sokak szerint a japán Walking Dead. Sőt, az író be is vallotta, hogy bizony sokat merített az animéből. Akkor leet, hogy ez a kiemelkedés nem csak annak köszönhető, hogy kategóriájában egyedülinek számít.

TÖRTÉNET

Komuro Takashi éppen lóg az órájáról. Szomorú. Ám miközben az udvart kémleli és a szerelemről elmélkedik, észrevesz valamit. Egy férfi próbál meg bejutni az iskola kapuin át. Persze a tanárok azonnal megjelennek, és távozásra szólítják föl az idegent, ám az akkor váratlan dolgot tesz. Megharapja őket. A halál szinte azonnal beáll, ráadásul egyetlen harapástól. Ám ha ez önmagában még nem lenne eléggé bizarr, a halott emberek fölkelnek, és továbbiakat harapnak meg. Takashi viszonylag hamar megérti, hogy az eddigig világnak itt vége szakad, és egy zombi apokalipszisbe csöppentek. Így fogja legjobb barátját, és közös szerelmüket, majd megpróbálnak menekülni. Ám az iskola zárt falai mögött a vírus hihetetlen gyorsasággal terjed. Takashinak menekülnie kell. Föl kell nőnie a feladathoz, hogy megvédhesse azokat akiket szeret, és föl kell készülni, hogy ebben az új világban, már nem csak a zombik okoznak problémát.

GRAFIKA

A karakterek szépek, a tájak olyan gyönyörűen vannak meganimálva, hogy az embernek néha kedve lenne megnyalni a képernyőt. A harcok dinamikusak, és nem ismétlődőek. Mindig ki lehet találni valami új figurát, vagy egy új támadási módszert. A fegyverek pedig mindig újak, egyre jobbak, és így egyre izgalmasabb az egész hatás. A vér nagyon jól van adagolva. Pont elhiszed, hogy mikor valakit széttépnek akkor ez marad a helyén, de mégsem annyi, hogy már hozzá tudj szokni a látványához. 

SZEREPLŐK

Komuro Takashi: Egy abszolút szerethető, apokaliptikus főhős. Nem tétovázik sokat, gyorsan meghozza a szükséges döntéseket. Ő képviseli az alapvető emberi kérdéseket. Ő a kétely minden mögött. A megmaradt emberség örzője. Valamint előszeretettel üt meg hisztiző lányokat, ami számomra rendkívül szimpatikus volt. Bonyolódnak vele a szerelmi szálak is. Kétség kívül izgalmasra is kinőheti majd magát, ha folytatódik az anime.

Miyamoto Rei: Számomra érthetetlen, hogy ebbe a lányba, hogy képes szerelmes lenni a mi kis főhősünk. A közös múlt aranyos, de volt egy durva visszautasítás. Valamint az egész animében csak annyit hallunk, hogy szerinte Takashi mennyire szánalmas. Tud harcolni, ami nagyon dícséretes, de nekem rossz szájízem maradna ha ez a szerelem egy picit is kiteljesedne, mivel romlott talajba épül. Rei harca a tanárral is ennyire túlemelt. Persze, belepiszkálni valaki jegyeibe nem szép dolog, de emiatt biztosan nem öljük meg. Persze mindien túlélő csapatba jut egy ember, aki kicsit hisztisebb a kelleténél.

Hirano Kouta: A legzseniálisabban eltalált szereplő a történetben. A fiú akit folyton bántanak, szapulnak és megaláznak. Nincsenek barátai, mert nem cool srác. A lányok nem veszik észre, hiszen nem jóképű. Ő pedig csak tűr, és tűr. Ám ekkor eljön az ő napja. Igen, Kouta az az ember aki jól járt az apokalipszissal. Mert bizony azt is meg kell látni, hogy van ember aki talán jobban érzi magát egy más törvényű világban. Ez is egy személyes tragédia, gyönyörűen kibontva.

Busujima Saeko: Sawashiro Miyuki tökéletes megformálásában. Ő a komoly, megfontolt vezető lány, aki tökéletesen harcol. Saeko harcai talán a legizgalmasabbak, mivel nem lőfegyverrel, hanem kardal történnek. Ezáltal sokkal mozgékonyabbak. Plusz ott is jelen van a személyes targédia az életében, valamint az új világhoz való viszony. Itt is épül egy szerelem Takashival, amelynek már sokkal tisztábbak az alapjai, és így sokkal jobban lehetne támogatni.

 NEGATÍVUMOK

Sajnálom, ezt nem kerülhetjük el, mivel ez egy nagyon durva ecchi. Persze már megbeszéltük, ha az ecchi jól van használva akkor van létjogosultsága. Nos itt jól kezdődött. Ha az életedért menekülsz, akkor az lesz az utolsó problémád, hogy vajon kivillan-e a bugyid. Valamint a fiúknak sem az lessz most a legfontosabb, hogy azt meglessék. Viszont ezek gimnazista lányok, hogy tűnt el belőllük ilyen kínzó módón a szemérem. Hiába tűnnek el a rangod, akkor sem fogod megcsöcsörészni a tanárodat, és ő sem fog neked fölajálnkozni. Ráadásul marha nevetségesen néz ki mikor köztiszteletben álló személyek tangában szónokolnak. Szóval az ecchi itt nagyon túlzó és nem indokolt. A menekülési stratégiájuk teljesen logikátlan. Úton lenni veszélyes. Nem tudod mikor találsz biztonságos helyet vagy élelmiszert. Ők pedig folymatsan mozgásban vannak. Hiába találnak egy jól védhető helyet, szinte azonnal tovább állnak. A háttér infók nagyon szegényesek. Tudjuk az első perctől fogva, hogy Shido sensi nem jófej. Na de miért nem az? Rei tudja. Mi pedig várunk, hogy kiderüljön, és mikor kiderül... akkor borzasztóan csalódunk. Attól az embertől aki szétveri a diákjának a fejét mikor az segítséget kér, attól kicsit többet várnék mint a korrupció.

POZITÍVUMOK

Megjelenik az emberi élet féltése, de nem túlzón. Persze ha valami ráttámad, akkor ütöd vágod, ahogy csak bírod. Viszont nem mellékes, hogy akiknek itt a fejét szétvered azok az osztálytársaid, tanáraid, szomszédaid. Noha szinte csak két pillanatra az egész animében, de elhangzik, hogy ők igenis emberek voltak, ismertük, szerettük őket, nem olyan könnyű levágni a fejüket. A szereplők tényleg jók, igazi túlélők, jó harcosok, de ki van emelve, hogy mégis csak gyerekek. A történet is izgalmas, látszik, hogy nem hagyják maguk mögött azt a kérdést, hogy miért is történt ez és, hogyan is lehetne neki véget vetni. Japán Walking Dead. Hát tulajdonképpen igen. A zombik ugyanazon koncepción belül működnek. Persze kérdés, hogy ezt meddig lehet fönntartani. Hiszen egy idő után eléggé siralmas ha csak annyi lenne, hogy jönnek a zombik ők meg menekülnek. Egyenlőre a történet még nem mutat mást, de tartogathat pár izgalmas fordulatot, valamint szerelmet. Nyilván mindenkinek megvan a maga verziója, hogy kit látna szívesen Takashi mellett, de egyenlőre a kézzelfogható fejlődés Saeko és közte alakult ki, ami még érdekes fordulatokhoz vezethet. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire szenzációs, hogy Takashi fizikailag is képes fegyelmezni a nőket. Persze nem verjük a lányokat, nehogy valaki ezt szűrje le, de igenis vannak olyan helyzetek amikor nem lehet hercegnőként viselkedni, és kell egy atyai pofon ahhoz, hogy ezt megértsék. Eközben pedog Takashi érzékenysége is megmarad, Lásd, bármi is történt, ő ember akar maradni, és nem akar senkit maga mögött hagyni.

AJÁNLÁS

Ha szereted a zombi apokalipszist, vagy a Walking Deadet akkor fantasztikusan fogsz szórakozni. Nem hoz eredendően újat maga a történet, de sok izgalmas karakter van, és ez tényleg egy száz éves bevált recept. Persze tolerálni kell a vért, és ezt az irgalmatlan mennyiségű mellett. Persze egyeseknek ez lehet egy abszolút pozitív kiegészítő is.

10/8

Következő: Ookami Shoujo to Kuro Ouji

Megosztás a facebookon

Egy forró nyári napra esett, hogy ráleltem egy mosolyra, ami olyan meleg mint a Nap, és egy jégnél is fagyosabb szempárra.

TERRORISTÁK

Eléggé kényes ez a téme. Mégis, nem egy anime van, ami ezt választja meg főprofiljának. Ki ilyen, ki olyan csomagolásba közölve. Néhol talán fölfedezhetjük a polizikai tartalmat, de a legtöbb esetben, ezek szimplán csak eszközök, hogy a történetet előrelendítsék. Ráadásul az animékben sokszor a terroristák eseményeit követjük végig. Ők a főszereplők, akiket szerethetünk, akiknek zonosulhatunk a fájdalmukkal, mégha ők is azok akik ember életeket követelnek. Szóval eléggé sajátosan állnak hozzá a témához. Ez a Zankyou no Terrorban sincsen máshogy. Rajongunk, szurkolunk nekik. Elengedjük a státusukat.

TÖRTÉNET

Japánban egy napon fölkerül egy videó az internetre. Ebben a videóban két maszkos férfi, akik magukat Szphinx1-nek és Szphinx2-nek nevezik. Ebben a videóban elmondják, hogy három órakor Tokióra sötétség fog borulni, és nagy tűzijáték is várható. Bár a rendőrség fölfigyel a videóra, de nem veszik komolyan. Háromkor egész Tokióban áramkimaradás lesz, majd egy épületben megszólal a tűzjelző. Mikor az emberek már kimenekültek, bomba robban az épületben. Újabb videók kerülnek föl az internetre, relytvények formájában. A rendőrségen pedig az éles eszű Shibazaki nyomozó próbálja megfejteni őket. Viszont a főszereplőink mégis a két robbantó. Nine és Twelve. Mikor éppen nem bombákon ügyködnek, akkor iskolába járnak. Twelve közvetlen viselkedésének hála megimerik itt Mishima Lisat. A félén, visszahúzódó lányt rögtön megfogja valami a két fiúban, akiknek végül bűntársuk lesz. Megkezdődik a hajsza. Ám a játéba mások is be akarnak szállni.

GRAFIKA

A képek, a tájak, mind kifogástalanok. 2014-es animétől elvárt grafika. Az emberek is szépen vannak megalkotva. Körülbelül ugyanazt a sblont követik...kivéve egyet. Twelve mosolyát, és az egész lényét, nagyon sugárzóra akarták egcsináln. Bár sikerült, de emiatt néhány megmozdulása, vagy arcvonása bizarrul kitüremkedik. Főlleg az első részekben, amikor még nem vagy hozzászokva. Bár a szájak itt eléggé furcsán mozognak amúgy is. Még ha hajszáról is van itt szó, ez inkább elmebeli, mint sem fizikai. Így lehet, hogy az igazán akció dús elemek csak a vége feléjönnek elő. Itt pedig feltűnik az emberek kissé vontatott mozgása, ami lelassítja az animét. Pl mikor Twelve manőverezik a motorjával. Kissé olyan hatást kelt mintha ittasan szórakozna az utakon.

SZEREPLŐK

Nine: A hideg szempár tulajdonosa. Nine nagyon megfontolt, bizalmatlan, és kissé mogorva is. Nem enged magához senkit sem közel. Pont ezért, nézőként sem tudsz olyan közel kerülni hozzá. Nem tudunk meg semmit az érzéseiről, a vágyairól, vagy a céljairól. Még Twelvehez fűződő kapcsolata is túl rideg, és zárt ahhoz, hogy külső szemlélőként bele tudjunk kerülni. Bár a kettes így egészíti ki egymást, de tény, hogy Nine nem tudná az egész animét elvinni a hátán.

Twelve: A ragyogó mosoly tulajdonosa. Teljesen Nine ellentéte. Persze Twelve kedvességében is jelen van a távolságtartás, és a zártság. Ettől függetlenül nem csodálkoznék ha az emberek nagytöbbsége ezzel a karakterrel tudna jobban azonosulni. Viszont nem érdemes őket igazán különválasztani. Egy tudattal rendelkezik két test, különböző megnyilvánulásokkal. Személyes viszonyok nincsenek.

Shibasaki: Mindig jó nézni mikor két hatalmas koponya küzd egymás ellen. Lásd Death Note. Shibasaki egy reálisabb L karakter. Kicsit megtört, kicsit idős, kicsit talán lasabb is. Viszont méltó ellenfél, és remek kódfejtő. Észjárása ügyes, ám nézőként követhető. A szerepe pedig szimpatikus. Jó őt a képen látni mint az igazság bajnoka. Még ha nem is létezik teljes igazság. 

NEGATÍVUMOK

Több is kiderülhetett volna az árvaházi múltjukból. Beszélnek róla, sokat meg is tudunk, de hiányoznak a képi megerősítések. Vagy a fiúk érzelmei. Milyen volt ott egy nap? Milyen volt mikor valaki meghalt? Pontosan, hogyan történt a szökés? Hogy lett Twelve és Nine ilyen jó barátságban? Five miért lett az ellenségük? Hiányoznak az érzelmi kivetülések belőlle. Ez abszolút egy történet központú anime volt, így kissé hiányoztak belőlle az erős karakterek és azok fejlődései. Nincs igazán nagy kapaszkodó emiatt a történetben. Nem tudsz igazán kötődni a szereplőkhöz, nem hat meg igazán a tragédiájuk, sem a végkifejletük. Emiatt pedig könnyen eltudom képzelni, hogy jó néhány ember számára, feledhető lesz ez az anime. Ha utalunk az Oidipusz legendára, és drámára, akkor tegyük azt pontosan!

POZITÍVUMOK

Már maga a történet is nagyon izgalmas. Maga a hajsza. A feladványok, és azok megoldása. Mivel ez a hajsza leginkább a virtuális világban játszódik le, ezért hatalmas súlya van azoknak a jeleneteknek mikor a fiúk, főlleg Nine, összetalálkozik üldözőjével. Ezek a jelenetek nagyon pontosan vannak megkoreografálva. Tökéletesen vannak adagolva, és időzítve a történetben. A kultúrák keveredése mindig nagyon izgalmas. Így az is, hogy a fiúk miért pont a thébai mondakör Oidipuszát választják maguknak. Bár ez megválaszolatlan marad, mégis igalmas japán szemszögből látni, egy másik kultúra alap történetét. Binbódzik nekünk egy kis szerelmi szálunk is. Lisa és Twelve kapcsolata sokkal mélyebben gyökeredzik mint a szerelem, ám mégis sokkal felszínesebb érzelmeken alapul. Jól össze van kutyulva mi? Kétségkívül az anime legszebb jelenetei ehhez a pároshoz kötődnek. Mint mikor Twelve motoron szökteti a lányt és a világ elpusztításán tanakodnak. Vagy mikor bombát szerelnek az óriáskeréken. Ezek mind sokkoló pillanatok lennének, ám mégis ezek a legmeghittebb jelenetek. Ez a fajta stílus keveredés az egész animét végig követi, és nagyon jól áll neki.

 

AJÁNLÁS

Fiúk, lányok, egyaránt nem fogják megbánni ha adnak neki egy esélyt. Szép, izgalmas történet, meghatározó jelenetekkel. Nem karakter központú, de a történet kifogástalan. Rövid, szinte egy nap alatt befalja az ember ha a hatása alá kerül. Márpedig könnyű a hatása alá kerülni. VON!

10/9

Következő: High School of the Dead

 

Megosztás a facebookon

Senki sem fog kritizálni, ha valami izgalommal tölt el, vagy teljes szívedből nevetsz! És ha mégis, én majd leverem.

EMLÉKEK ERDELYÉBEN

Van igény az emlékekre. Az emlékek kibontására, az előzmények megtekintésére, és megértésére. Nem csak itt, szinte minden műfajban. Ha visszatekintést nyerünk valakiről, vagy valamiről, akkor pontosabb képet kaphatunk, és színesebb lesz annak a világnak a képe, amit éppen megtekintünk. Egy jó emlékezés pedig így történik: megismerjük a bizonyos személyt, és mikor már majd meghalunk a kíváncsiságtól, hogy miért lett ilyen, vagy még hosszabb idő után, jön egy flash back, és persze nem mindent, de egy kis részletet megtudhatunk a múltjáról. Sok anime van, ami könkrétan a visszaemlékezésekre épít. Lássunk egy gyöngyszemet, mint például az Angel Beats, vagy a Fairy Tail, ami bár nem arra épít, de fontos szerepe van benne. A visszaemlékezés jó, igényli is a néző, mint jó ecchiben a bugyi villantást. Viszont el is lehet veszni ebben a műfajban. Egy visszaemlékezés lehet unalmas, vagy érdektelen is. Lássuk, az Ao Haru Ride, hogy kezelte ezt a felállást.

TÖRTÉNET

Yoshioka Futaba nem egy nőies lány. Nem is népszerű a fiúknál. Sokat eszik, nem sminkeli magát, hangos és kissé fiús. Azonban nem kell őt sajnálni. Futaba direkt öltötte magára ezt a szerepet. Általánosiskolai kirekesztése óta megtudta, hogy az a lány aki népszerű a fiúknál, az egydül marad a lányok körében. Ám egy napon Futabának fültűnik egy fiú az iskolában. Ő nem más mint Tanaka Kou, futaba volt osztálytársa. A fiúval sokáig kölcsönösen vonzódtak egymáshoz, ám az egy napon egy szó nélkül eltűnt. Kou most viszont visszatért. Mélyebb a hangja, hosszabb a haja, sokkal zárkózóttab, de az illatok és az emlékek ugyanazok. Kou már az első találkozás alkalmával tudtára adja a lánynak, hogy bár anno szerelmes volt belé, ma már cseppet sem vonzódik hozzá. Futabának sem tetszik a zárkózótt, tapintatlan fiú. Ám, ahogy iskolai napjaik telnek, Futaba nem tudja tovább titkolni, hogy ismét beleszeretett a fiúba. Így hát elhatározásra jut. Lebontja a falakat amiket Kou emelt maga köré, és újból megszeretteti vele magát. Ám ehhez nem árt néhány igaz barát sem.

GRAFIKA

Minden szép, nem panaszkodhatom, hiszen egy alig két évs animéről beszélünk. Viszont van egy különlegessége, grafikai szempontból. Mikor Kou, vagy Futaba egy visszaemlékezését tekintjük meg, akkor elmosódott festett hátteret kapunk, némi festék foltal az elején. Az ötlet szép. Az emlékek elmosódottak mint egy régi festmény. Nem tiszták már számukra az érzelmek, sem a történések. Ám mégis folyton visszatérnek hozzá. Pár percről van itt szó, szóval nem zavaró a kép. Viszont ha egy olyan eseményre tekintenek vissza, ami mondjuk tegnap történt, azt is ezzel a módszerrel oldják meg. Így oda a kompozíció amit fölállítottam. Amit fölállítottak. Azonban ez is csak kb. három, négy másodperces shnit, szóval elengedhetjük őket.

SZEREPLŐK

Yoshioka Futaba: Eléggé nehéz eredeti női karaktert hozni, akinek meg kell felelnie néhány elvárásnak. Iskolába jár, fiatal, szerelmes, annak ellenére, hogy nem akar az lenni. Így Futaba sem egy örök időkre megjegyezendő női karakter. Pont ő kellett az animének, se több, se kevesebb. Tökéletesen képviseli a hangulatot. Tiszták a céljai, meghatók a gondolatai, szépek a beszédei, és még néhol vicces megmozdulásai is vannak. Nem mondom, hogy különösebben kedvencem lenne, de a párosukat mindenképpen a szívembe zártam.

Tanaka Kou: Ő sem az az egetrengető, újító férfi főszereplő. Kou aranyos, vicces, a stílusa kellemes a nézőknek. Nem hiszem, hogy bárki is megutálná őt. Szép az a fejlődés amin végigmegy, mégha nem is tudjuk meg, hogyan teljsül ki ez az egész. Mint őnálló karakterek tényleg nem hoznak sok újat, de nagyon szerethetőek. Biztosan mindenki szurkolni fog a boldogséguknak, hiszen ez az a még be nem teljesületlen gyerek szerelem, amit minden shoujo karakter el akar érni, és persze el is fogják.

Még rentgeteg mindenkiről lehetne mesélni, hiszen mindenki szerelmes....és persze mindenki másba. Micsoda csehovi kalamajka.

NEGATÍVUMOK

Nem történtek egetverő szarvashibák. Ahogy fantasztikus újítások sem. Ennek az animének tulajdonképpen az egyetlen hibája az, hogy nem tett semmi olyasmit amit az őt megelőző 800 shoujo anime ne tett volna meg. Nyilván, folyamatosan egyedit alkotni lehetetlen, de ezzel meg úgy érzi az ember, hogy az Ao Haru Ride készítői csak összeollóztak valamit, igen tehetégesen. Megkapjuk a jól megszokott elemeket, mint kezdeti gyűlölet, közös táborozás, rentgeteg majdnem csók, csillagos ég bámulása. A végkifejlet pedig ugyanaz lesz. Egymásba szeretnek a főszereplők. Persze ennek nem kell negatívnak lenni. Annak viszont már igen, hogy kb. a manga negyedéig sem jutott el az első évad. A szerelem most kezd kibontakozni, majd az animének vége, és persze második évad már két éve sehol. 

POZITÍVUMOK

Ennek a történetnek a legfőbb erénye, hogy aranyos. Ez most biztosan rémesen hangzik, de szerintem nagyon fontos, hogy aranyosnak véld a történeteket és a szereplőket. Fontos, hogy szurkolj annak, hogy végül egymáséi legyenek. Fontos, hogy izgulj mikor összevesznek, vagy, hogy neked is hevesebben verjen  szíved eg majdnem csók pillanatnál. A szereplők, még ha a régen ismert karakterek is ők, jól beváltak. Persze itt is akad néhány gyöngyszem akit ki kéne hajítani, de a főszereplőink jók. Futaba folyamatos örlődése, szerelem és barátság között nagyon emberi. Bár Futaba már akkor elkezdi a rágörcsölés mikor még nincs is szerelmi kapcsolata, mégis ez egy igen fontos emberi probléma. A barátság ami jóideje elkísér, és nagyon szoros, mindennél fontosabb. Viszont megvan rá az esély, hogy a szerelmi kapcsolatod miatt, meg kell válnod tőlle. Ráaádsul rentgeteg mellék tragédia van. Nagyon sajnálom, hogy erre nem fektetnek nagyobb hangsúlyt. Hiszen egy tanár, és diákja egymásba szeretnek. Ezzel pedig senki sem foglalkozik igazán. Egy mellékszálként van jelen a történetben. Nos remélem ez majd agyobb hangsúlyt kap, mert ez egy sokkal drámaibb történet. Noha Kou életében is megvan a dráma. A visszaemlékezések jók, ennyirt róluk.

AJÁNLÁS

Nem hiszem, hogy túl sok fiúnak fölkelltettem volna az érdeklődését, de a lányoknak remélem. Ha már néztetek prá hasonló típusú animét, akkor nem hiszem, hogy nagy csavarok várnak rátok, de érdemes rá időt szánni. Ezek jól bevált történetek és emberek, tulajdonképpen újra és újra visszatérnek. Az Ao Haru Ridenek pedig van egy hangulata, amit nagyon szeretünk.

10/8

Következő: Zankyou no Terror

 

 

Megosztás a facebookon

ÜLDÖZTETÉS

Sok jó anime alapját képezi. Van egy hős, akit általában csőbe húznak, de néha saját hibájából is arra kényszerül, hogy elhagyja otthonát és meneküljön. A leggyakrabb verzió, hogy a kissé életképtelen, elkényeztetett szereplőből talpraesett harcos válik, aki megküzd az életbenmaradásért, és a visszatérésért. Egy személyes kedvenc példám az Akatsuki no Yona. Noha a karakterfejlődése valóban néhány ponton sablonos, de igenis szép. Hiszen ha az egész világ téged akar megölni, akkor fölkell nőnöd a feladathoz, mégha gyermek is vagy. Nagai Kei, az Ajin üldözött főszereplője pedig gyerek.

TÖRTÉNET

Nagai Keit nem foglalkoztatja semmi és senki. Egyetlen célja, hogy jó emberré váljon. Ennek érdekében pedig hajlandó hátrahagyni minden barátot aki "nem érdemes rá". Valamint minden cselekvést, ami nem az ő fejlődését képezi. Egészen addig a bizonyos napig. Keit az iskolából hazamenet halálos baleset éri, osztálytársai szeme láttára. Csakhogy Kei sértetlenül kell föl a földről. Ekkor derül ki, hogy ő egy Ajin. Az Ajinok tizenhét éve jelentek meg a Földön. Ők egy új faj, akiket képtelenség megölni. Az Ajinok nem emberek. Legalábbis ezt mondják a híradóban és az iskolában. Nagainak menekülnie kell, ugyanis a kormány máris keresi őt. Ha pedig a kezükre kerül, valószínúleg borzalmas kísérletek áldozata lesz. Menekülni viszont nagyon nehéz ha az egész ország téged keres. Így Kei, talán életében először más emberek, sőt más Ajinok segítségére szorul.

GRAFIKA

Ha csak pár momentumot is láttatok az Ajinból akkor biztosan fölmerült pár kérdésetek a grafikáról is. Japán a kísérletezés, és a fejlesztés hazája. Így nem meglepő, hogy grafikájuk terén is igyekeznek folyton újat mutatni a fogyasztóknak. Ez az úgynevezett CGI, egy 3D-s technika. Lehet vitatkozni, hogy ez most jó, hiszen modern. Ezt a képivilágot még a Mega Shark Vs. Octopus készítői is letagadnák. Viccet félretéve, még nem találkoztam nézővel akinek az a megoldás tetszett volna, vagy legalábbis nem zavarta volna. Mivel ettől az egész anime olyan mintha egy videójátékkal játszanánk, de van nekünk erre külön játékunk. Mikor animét nézünk, akkor animét akarunk látni. Annak pedig elengedhetetlen eleme a jól megszokott, ám mindig új grafika. Ha elhagyjuk ezeket a megszokásokat még akkor is vannak problémák. A mozgás akadozó és nevetséges. Ezáltal a harcok nem izgalmasak, inkább csak érdekesek. Ezek pesrze megszokhatók, de az arcmimika hiánya nem. Viszont ez a megoldás is kínál néhány izgalmas lehetőséget. Legyünk pozitívak. Miután megszokod több izgalmat is kínál az arcuk megfejtése, vagy egy egy harc megismerése. Egyszer nem árt nézni egy ilyen megoldást, de én nem szoktatnám rá a gyártókat.

SZEREPLŐK

Nagai Kei: Történetünk főhőse. Az első részekben kicsit megijedtem ettől a fiútól. Voltak ugyan határozott megnyilvánulásai de totálisan kétségbeesett volt. Nyilván egy ilyen helyzetben ez a normális és a természetes, de átlehet esni a ló túloldalára és megszületik Kaneki Ken. Szerencsére nem ez történt. Kei bizonyos helyzetekben félt, kétségbeesett. A vége felé pedig terveket eszelt ki, lépett, és egy elég profi probléma megoldó lett belőlle. KARAKTER FEJLŐDÉS. Oh, ye! Amit talán sokan utálnak Kei karakterében, hogy bizony kár szépíteni, nem egy túl jó ember. Hátrahagy mindenkit aki hátráltatná őt a menekülésben. Nem kér bocsánatot, nem fordul vissza. Bizony így viselkedik egy túlélő. Mégha nem is nőtt a szívemhez, de egy nagyon fontos szereplő, gyönyörűen felépítve. Biztosan mindenkinek maradandó élmény lesz a szereplése.

Satou: Az úgymond főgonoszunk. Már akinek. Na de milyen gonosz lehet egy sapkás japán öregúr. Király! Most hülyéskedtek? Satou pont az a gonosz akiről nem tudod eldönteni, hogy gonosz. Látod, hogy okos, hogy határozott, kegyetlen, és nagyon jó a modora és a beszélőkéje. Én negatív karakternek titulálom, hiszen főhősünk életére tör. Róla még rentgeteg info fog szerintem érkezni, amitől pontosabban meghatározhatjuk majd. Satou céljai egyenlőre még nem világosak előttünk, de sok izgalommal kecsegtetnek. Szóval ennek a párosnak az összecsapása nem lesz semmi az biztos.

Tosaki: Csak, hogy képviseljük a harmadik szembenálló felet is, a kormányt. Igen, ők itt az igazi csúnya rossz fiúk. Kísérleteik kegyetlenek, és nem ismernek lehetetlen. Tosaki van a legnagyobb hátrányban. Nincsen semmilyen képessége, nem is ismeri ki igazán ezeket a lényeket. Egyetlen fegyvere ellenük a logikája, és az élni akarása. Tosaki nem hibázhat. Nem is akarjuk, hogy túl nagyot hibázzon. Észjárása elmés, izgalmas. Megoldásai ellegánsak. Terveibe a hibák is csak a kivitelezés miatt csúsznak be. Viszont ő is képviseli a kispolgári létett. Néhol megcsillan, hogy beszűkült gondolkodású. Megveti az Ajinokat puszta létezésükért, és csak saját céljai hajtják őt. Izgalmas a triónk az biztos.

NEGATÍVUMOK

Idesorolnám a grafikát, mert ez szerintem sokakat elkedvetlenít az animétől. Valamint a karakteres mozgások megszünése nem sok jóval kecsegtet. Sajnos az Ajinban is feltűnik néhány logikai buktató. Miért félnek az emberek ennyire az Ajinoktól. Nyilván ha megjelenik egy új, nálunk erősebb faj, akkor nem biztos, hogy boldogan kezetnyújtunk nekik, és bizalommal fordulunk hozzájuk. Hiszen alig tudunk róluk valamit. Na de honnan jött ez a baromság, hogy az Ajin nem ember? Hiszen két ember gyermeke, és haláláig nem is aktiválódik benne az ajinság. Mégis, a társadalom fél tőllük, családjuk szégyenkezik miattuk. A kísérleteket pedig úgy végzik rajtuk mintha állatok lennének. Persze bele lehet képzelni egy szép vonalat, hogy ez a rasszizmus metafórája, de lehet, hogy ezt csak én próbálom belemagyarázni. Hangsúlyoznám, hogy ez egy bevezető évad. Felsorakoztattak rentgeteg izgalmas szereplőt és helyzetet, ami persze még nem futott ki sehova.

POZITÍVUMOK

Megpróbálom cenzúrázva. Az Ajin eléggé ráillik a mai életre, nem? Ne menjünk jobban bele de szerintem ez egy zseniális húzás volt. Nagyon finoman van érzékeltetve, de helyén van, ott van, jelen van. Közben pedig el is tudsz vonatkoztatni ha nem akarsz politikát megfigyelni egy animében. Az ajinok mint lények, izgalmasak. A fekete szellemük, a sikolyuk, a még titkos képességeik, mind megmozgatja az embereket. Viszont nem találtak hozzá ki biológiai hátteret. Persze, ezt nem is kell bonyolítani. Az evolúció kitermelte őket, és pont abban a tudatlan félelembe hagyja a nézőket, amiben az ottani emberek is vannak. Kik ők? Mit tudnak? Mit akarnak? A szereplők. Persze Keiről már fogalmaztam egy kisebb véleményt, de nyomatékosítanám, hogy mennyire tökéletesen van megalkotva ez a szereplő. Ennek az animének pont ő kellet. Annak ellenée, hogy mennyire bevezető szaga van ennek az első évadnak, mégis ekkora karakterfejlődés történt. Plusz pont, hogy a második évadot októberre tervezik, szóval nem kell sokáig várnunk. A zene. Rég volt anime soundtrack ami ennyire megmozgatott. Utoljára az Akame ga kill harcai alatt hallhattunk ennyire tökéletesen eltalált zenét.

AJÁNLÁS

Nem érdemes kihagyni. Fiúk, lányok, egyaránt élvezhetik. Izgalmas, kissé hátborzongató, és nagyon érdekes is. Ha a grafikát megbocsátjuk és elengedjük, garantáltan jól fogunk szórakozni. Egy esélyt adjatok neki. Ráadásul hamarosan itt a folytatás is, amihez nagy reményeket fűzök.

10/9

Következő: Ao Haru Ride

Megosztás a facebookon