Chibi Louise

FOLYTATÁS

 A történet pár nappal az első évad lezárása után folytatódik. A két évad között alig van egy évnyi külömbség, amit nem tudok hangsúlyozni, hogy mennyire jófej és rendes dolog a készítőktől. Így bár abban a reményben, hogy nem nagyon feledkezünk meg erről a világról, mégs kapunk egy kis bejátszást, ami emlékeztet minket az előző évad befejezésére. Ez nagyon elegáns és nem túl feltűnő megoldás. Nincs benne semmi az "előző részek tartalmából" hangulat, viszont nem is kell kapkodnunk a fejünket, hogy hol is tartunk. A történet egy nagyon ígéretes fejlődés előtt maradt abba. Így, bár az első évad nem nyűgözött le maradéktalanul, de boldogan fogtam neki a folytatásnak, nagy reményekkel. Lássuk, hogy teljesített.

TÖRTÉNET

Saito kihagyta a lehetőséget, hogy hazajusson szeretett Japánjába. Ám itt sem olyan rossz az élet. Hősünknek bár küzdenie kell Louise szerelméért, de úgy tűnik sikerrel is járna, ha le tudna mondani a nagy mellek kényszerű vizslatásáról. Ám egy napon megérkezik Louise nővére, aki közli vele, mivel a mágiája nem túl meggyőző ezért ideje hazatérnie és férjhez mennie. Ez nem csak a kialakuló szerelmi kapcsolatnak tesz rosszat, mivel Louise semmis mágiájával a királynőt akarja támogatni a háborúban.

SZEREPLŐK

Egy kicsit most a La Valliére nővérekről, hiszen végre megsmertük Louise híres családját.

Eléonore: Ő a határozott, tehetséges, ám kissé diktatórikus hatalommal rendelkező nővér, aki Louise életét teljes mértékben irányítani próbálja. Viszont beleestek itt is abba a nagy hibába, hogy már megint túl markáns lett a szereplő. Nem tudom elhinni, hogy valakinek szimpatikus egy folyton ideges és főnökösködő nővér, aki tulajdonképpen a főszereplő nő megalázásán kívül nem tesz hozzá túl sokat a történethez. Bár néha varázsol is, mégsem látom azt a hatalmas külömbséget, ami miatt Louisenak szégyenkednie kéne nővérei mellett.

Cattleya: Nyilván mindenki számára ő volt a szimpatikusabb nővér. Annak ellenére, hogy szereti az állatokat, kedves, és beteges természete miatt bájos, mégis el van túlozva. Ha őt és eléonorát összetenéék, akkor megalakíthattak volna egy reális testvért Louise számára, ám ez sajnos nem sikerült. Így a történethez ő sem tesz túl sokat hozzá. Így azt kell mondanom, hogy a belépő karakterek kissé leszerepeltek, ugyanis az anime nélkülükis ugyanabban a ederben tudott volna folyni.

GRAFIKA

Egy év alatt ne várjunk hatalmas lendülést. Nem is lenne jó. Hiszen ha ezt a grafikát szoktuk meg, akkor hiába fog fejlődni a technika, és lehete már sokkal igényesebb rajzokat is készíteni, mi nézők ahoz fogunk ragaszkodni amit megismertünk, hiszen az is hozzájárul az anime világához. Viszont jóval több a harc, ami érthető is hiszen a második évad már magába foglalja a háború viszontagságait. Nos ez a harc már nem olyan álmatlanságot gyógyítóan unalmas, néhol egész érdekes mozdultok is kerülnek bele. Viszont megmarad ugyanaz a tézis, nem elég már csak a varázspálcáikkal megoldani mindent, mivel az számunkra nem lesz izgalmas.

NEGATÍVUMOK

Még mindig rémesen komolytalan. A szerelmi szálnak itt lett volna az ideje, hogy szépen elkezdjen bontakozni, ezek meg olyan mintha ugróiskoláznának. Van egy hatalmas lépés a kapcsolatban, majd a következő részben ismét a nulláról kezdik. Louise büntetései kegyetlenek és meg nem érdemeltek. Saito perverzség meg teljesen fölösleges, mivel ez nem szokványos hárem és Saitonak végig Louise mellett kéne állnia, és saját bevallása szerint ezt is teszi, ám ha egy nagyobb kebel is érdeklődést mutat az nem zavarja. Fölöslegesek az ecchi részek, semmivel sem viszik a történetet, nem oldják a feszültséget, és még csak izgatónak sem lehetne nevezni őket. A háborús szál egyszerűen nevetséges. A harcok rosszak, a stratégia mesterkélt. A háborút kis pikniknek mutatják be. Amit pedig képtelen vagyok megbocsájtani az a vég. Már majdnem megható lett volna, aztán az utolsó percekben minden tönkrement

spoiler: Mikor egy egész ország menekül, (egyáltalán miért telepítik be a hátországot az ellneséges területre) és föl kell tartani az ellenséges sereget. Akkor azt mégis miért egy embernek kell megtennie. Tíz perc alatt megölik és mennek tovább. Az elfes túlélés pedig borzalmas éa tönkreteszi a már majdnem megható véget ezzel a baromkodással.

Szóval ez van. Újfent nem tudtam se szívből nevetni, se sírni.

POZITÍVUMOK

Mindenfajta aberáltságuk ellenére, Saito és Louise néhány részben egy szerethető szerelmespár. Néha már el is hiszem, hogy szerelmesek. A várt fejlődés végülis egy sajátos módon de megtörtént. Vannak vicces és megható pillanataik is. Szép, ahogy egy szintel feljebb lépett a kapcsolatuk. Legalábbis néha úgy tűnik. Szintén jelen vannak a mellék ágak. Noha sokkal kevesebben vannak mint voltak, és sokkal kiszámíthatóbbak de voltak, és ennek nagyon örülök. A hangulat továbbra sem változott. Van valami benne ami minden hibája ellenére de nézeti magát. Hiszen szép a megszokott varázsvilág, a sablonos szerepek azért lettek azzá mert anno beváltak. Olyan alapokkal operál a történet ami azért vált alappá mert szerettük.Így persze nem tud igazán nagy hatást kiváltani a történet, de bennem végig ott a fejlődés reménye. Én látok arra potenciát, hogy amint Saito fejlődik, úgy a kardforgatása és a párbajai egyre izgalmasabbak lesznek. Remélem bekövetkezik azzal egyetemben, hogy amint több közös kalandjuk lesz úgy szerelmük is fejlődni fog.

AJÁNLÁS

Még mindig a kisebb korosztálynak....minusz az ecchi jelenetek. Nem fogsz zserintem tőlle dobni egy hátast, de szerintem ha ezen a két évadon átrágtad magadat akkor kár a célnál megálni, mivel hatalmas időintervallumot dolgoznak föl így a fejlődés kötelező.

10/7

következő: Suki-tte Ii na Yo

Megosztás a facebookon