Zero familiárisa

FINAL

Búcsuzunk a Zero no Tsukaimától négy évad után. Nem gyakran történik ilyen. Szerintem egy kezemen megtudnám számolni, hogy hány olyan animét láttam ami befejezett volt. Ugyanis az évadok több éves kihagyással jelentkeznek, és egy manga ameddig jól fut, addig általában nem áll le. Viszont, bár sokan szídják, mégis léteznek olyan elegáns megoldások minta az Akame ga killé. Csinálnak egy ütős évadot és lezárják. Elhatárolódnak a mangájuktól, és létjogosultságot szereznek önálló műként. Őszintén, én jobban örülök az ilyen megoldásoknak. A Zero no Tsukaima azomban lezárul, ez már címéből is kiderül. Persze nnek vannak egyébb okai is. Mivel a manga készítője elhalálozott. Így az anime is befejeződik. Aminek éppen itt volt az ideje. Egy varázsló ecchit ugyanis nem lehet a végtelenségik húzni, egy éves kihagyásokkal, bármennyire jó is az.

TÖRTÉNET

Saito és Louise még mindig élik hétköznapjaikat. Saito sorra szüli a félreérthetőbbnél félreérthetőbb helyzeteket, Louise pedig megbünteti. Valamint egyre több lány tűnteti ki Saitot figyelmével. Ebbe az "idillbe" érkezik hozzájuk egy újabb felkérés. Nem más mint maga a Pápa hivatja magához Louiset, hogy papnőjeként segítse őt. A Pápa maga is semmis mágus, és szüksége van a másik három mágusra ahhoz, hogy erejét és biztonságát növelhesse világuknak. Louise boldogan vállaja a feladatot. Ám a negyedik semmis kiléte mindenkit eléggé meglep. Ugyanis közelebb van mint azt elsőre gondolnák.

GRAFIKA

Sokan megjegyezték, hogy volt változás. Nos igen, egy kicsi biztosan volt, de nem számottevő. Éppen csak egy kis csinosítás és csiszolgatás történt. Rgyáltalán nem zavaró vagy feltűnő. A harcok megmaradtak a maguk közepes szintjén, viszont az ellenfelek képességeivel így is eléggé izgalmas. A semmis mágusok összejövetelével, új mágiák, és fortélyok jönnek létre. Noha mindegyik lényege a kántálás, majd nagy fehér fény, még így is javult valamivel a harci technika.

SZEREPLŐK

Őszentsége: A Pápa külseje pont úgy van megtervezve, ahogy azt egy ilyen animétől elvárja az ember. Hosszú szőke haj, baba arc. Persze nem maradhat el a lágy szinkron, és a fontoskodó nézés sem. Bár ez a szereplő csöppen bele a történet közepébe, mégsem sikerült eléggé meghatározó karakterré tenni őt. Így a körülötte történő események sem válnak annyira tragikussá vagy érdekessé. Ami nagy kár, mertha elrugaszkodtak volna a sablonoktól, akkor egy igazán izgalmas, központi figura is megalakulhatott volna.

Julio: Bár ő nem ebben az évadban tűnik föl először, mégis most erül rá nagyobb hangsúly. Sajnos Julio képességei nem nagyon bontakoznak ki, de néhány beszélgetésén keresztül, sokkal érzékletesebb képet kaphatunk róla. A Pápától tudjuk meg, hogy mennyire zárkozott gyermek is volt ő, és, hogy milyen nagy dolognak számít, hogy félti a barátait. Mestere iránt való szeretet nagyon megható is tud lenni. Talán egy kicsivel nagyobb tér nem ártott volna neki, és jobban ki lehetett volna bontani a múltját.

NEGATÍVUMOK

Saitoba mindenki szerelmes. Persze tudtuk, hogy ez a pillanat el fog jönni, de azt nem, hogy az ellenfelek ilyen gusztustalanul fognak viselkedni. Siesta pofátlansága határtalan. A kedves, aranyos, kissé visszahúzódó lányból egy nyomulós trampli lett. A csöndes de jószívű Tabitha, kegyetlenül és könyörtelenül tör előre Saitoért. Henriette királynő pedig még attól sem riad vissza, hogy legjobb barátnője szívét összetörve, megpróbálja szeretőjévé tenni a fiút. Elvileg ő tölri be a legjobb barátnő szerepét. Ez egyetlen aki normális riválisként működik az Tifania. Szóval a lányok nagyon leszerepeltek az utolsó évadban, Saito néhány cselekedetével visszakapaszkodott a szimpátiánkhoz, de azért van még ott mit csiszolni. Ezektől az afféroktól pedig nagyon nyomasztó lesz a hangulat. Mintha a School Daysbe csöppene bele az ember. Szóval az anime nagyrésze olyannyira nyomasztó, hogy szinte már rossz nézni. Közben pedig megmaradnak ezek a végtelenül gyermeteg gonoszok, akik csak úgy vannak. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy az ecchik a félreérhető helyzeteikkel leetnek viccesek, de a megcsalás, és a barátaink elárulása semmilyen szinten sem az. Ezek nyomasztó dolgok, amiket akkor használ egy anime ha nyomasztó hangulatot akar kreálni, és használni is tudni kell.

POZITÍVUMOK

Louise kezdeti nehézségei ellenére egész szimpatikus lett az anime végére. Mondhatjuk úgy is, hogy felnőtt a monitorunkon. Megtalálta a helyét a világban. Képes közölni az érzelmeit, és végre előtűnt a lányosabb énje is. Valamint már Saitohoz sem csak úgy áll mint a buta, de vonzó kutyájához. Képes volt több felnőtt döntést is hozni, nem mindegyik jó, de érett nőre vallanak mind. Bár Saito úgy rontott az imidzsén mintha nagy tétben fogadott volna arra, hogy megutáljuk az anime végére, mégis volt pár megnyerő pillanata. Igen, itt beszélek a végéről. Mert az első rész óta ezt a lezárást várjuk ennek az animének. Persze tudtuk, hogy el fog jönni, de hát nem jobb, hogy el is jött? Erre a lezárásra igenis büszke lehetnek az alkotók. Semmi maszlag, semmi elvarratlan szál. Ez a két bolond gyerek végül eléri azt amiért harcolnak, és tulajdonképpen egészen aranyosan van megcsinálva.

VÉGSŐ AJÁNLÁS

Ha ez a széri kimaradt volna az életemből...hát önygilkos nem lettem volna az biztos. Nem lehet rajta se igazán önfeledten sírni, se nevetni, de élvvezni lehet.Az ecchi részek folymatosan nőnek és nem is igénytelenek. Ha másért nem ezért a végért azért érdemes volt megnézni, kevés ilyen animét látni. Ha három évadot lenyomtál, akkor itt a megérdemelt jutalom befejezés.

10/7.5

Következő: Ajin

Megosztás a facebookon