A holnap problémáit, a holnapi énemre bízom

PARÓDIA

Nagy tisztelője vagyok a paródia műfajának. Személyes véleményem szerint az "élet nagy kérdésein" csak akkor nem fogjuk fölvágni az ereinket ha nevetünk rajtuk. Ha egy ilyen műnek még a humora is jó akkor tuti találat. Viszont az agyatlan paródiának nincs művészeti értéke. Ezért mikor a One-punch man meghódította az anime közösséget kicsit féltem belekezdeni. Mielőtt azonban elkezdeném a kritikát szeretném megjegyezni, hogy ezt az animét számomra iszonyatosan túlhájpolták. A világ legjobb és legviccesebb animéje. Hozzátenném, hogy a One-punc man manga a mangaka utolsó kétségbeesett próbálkozása  volt. Megunva, hogy a gyönyörű mangáival nem szerez magának hírnevet megrajzolta a még minimál one-punch mant. Szóval nézzük.

TÖRTÉNET

Történetünk főhőse, Saitama egy hobbihős. Három éve megmentett egy gyereket egy szörny karmai közül, és azóta őrületes edzésbe kezdett. Ennek következtében kihullott a haja és olyan hatalmas erőre tett szert aminek következtében egy ütéssel legyőzi minden ellenségét. Saitama unja már ezt a korlátlan erőt, ám ekkor találkozik Genossal a fiatal kiborggal akit tanítványává fogad.

GRAFIKA

Szóval hát igen, egy minimál mangából készítették. Ebből viszont csak Saitama külsőjét tartották meg. A háttér nagyon szép. Az akció jelenetekben különösen tetszett, hogy néha képregényszerűen van ábrázolva, ezzel is utalva a szuperhős műfaj eredetére. A szörnyeknek változatos mind a kinézetük, mind a képességük, ami eléggé fontos ha 12 főgonosz van egy animében. Saitama külseje vicces, megtartották az rredeti manga pötyszemű kopasz karakterét, amit meg is magyaráznak...kivéve a szemet. A szeme nem értem egy edzéstől miért változna meg. Persze ez csak a hűség az alapanyag iránt, ami viszonylag jól működik.

KARAKTEREK

Saitama: Igazából nem vagyunk információk hiányában. Tudjuk, hogy, hogyan kezd bele ebbe a karrierbe, az OVA-ban még azt is megtudhatjuk, hogyan szerezte a ruháját, és tulajdonképpen az ő nagy tragédiája is ábrázolva van, hogy már nem izgalmas számára ez a munka, hiszen mindenkit egy csapásra kiüt. Jó kis hős paródia:nem az emberi életekért hanem a szóakozásért csináljuk, ez számomra nagyon üdítő volt. Viszont mondjatok 10 komplexebb dolgot Saitamáról! Én a magam részéről nem tudtam megszeretni ezt a karaktert csak azért mert vicces, hiszen nincs mögötte nagyobb tartalmi szándék. Persze mire való a második évad ha nem arra, hogy a múúlt beli cselekmények kihagyását korrigálja.

Genos: A mi Robinunk. Az tetszett meg nekem Genosba igazán, hogy majdnem ő volt az egyetlen aki fönntartotta azt a látszatot, hogy te most igenis egy animét nézel és nem egy amrikai rajzfilmet. Genos tartja meg magában a hűséget, a nagy szélsőséges érzelmeket, a szép japán választékos beszédet, a dallmaos hangot, a jó szinkront. Szóval valamennyire ő az anime mentsvára.

NEGATÍVUMOK

Elvesztettem az anime érzést. Azon túl, hogy japánul beszélnek igazából nem tartotta meg a műfaj sajátosságait. Persze ha valaki sok animét nézett és már talán kicsit unja is ezt a szentimántális műfajt annak fölüdülés lehet ez a történet. Kövezzetek meg de a one-punc man nem az az anime amin sírva lehet nevetni. Nagyon finom humora van, nem obszcén, nem értelmetlen, viszont nem is olyan ami után két hétig fájnak az izmaid. Aki ilyesmire vágyik az inkább a Senyuuba kezdjen bele. Viszont ezek még nem is zavaró dolgok, az egyetlen szarvashibája ennek az animének az az, hogy nincs célja. Nincs se eleje se vége. Bekapcsolódunk egy nem minden napi ember nem minden napi életébe majd tizenkét rész után kiszállunk belőlle. Ez alatt Saitama semmit sem változik, nincs karakterfejlődése, neméri el egy célját sem, és üzenetet sem küld a nézői felé hiszen neki sincs mit megüzennie. Ha peddig nincs célja az animének csak viccesnek és parodisztikusnak szánták, akkor ahoz pedig nem elég erős a humora.

POZITÍUMOK

Mint már mondta nagyon finom humora van. Tele van utalásokkal és szimbólumokkal aminek sajnos én a felét sem értettem. Szinte minden szörny, és néha még a párbszédek is régebbi animékre utalnak. Ez egyfajta tisztelgés előttük és egy kicsit ki is gúnyolják. Ez pedig annak okozhat fantasztikus élményt aki már minimum 20 éve nézi az animéket és sokat is látott, vagy aki a 2000-es évek előtti műveket kedveli. Viszont én szegény ezeknek nagy részét nem láttam így szórakozni sem tudtam rajtuk, viszont ez csak az én hibám, biztos vagyok benne, hogy egy japán ember fantasztikusan jól szórakozik ezen, hiszen ez olyan mintha nekünk csinálnának gyermekkorunk meséiből paródiákat. Viszont nem érdemes elfelejteni, hogy ez elsősorban szuperhős paródia, és annak tökéletesen helytáll. Az ellenfelektől kezdve, a ruhákon át, egészen az elnevezésükig minden pellengérre van állítva. A témaválasztás pedig nagyon kedvező mert bár én is bármennyire is szeretem ezt a műfajt, tény, hogy hatalmas lyukak vannak benne, és világra erőszakoltak már nem egy torzszülöttet.

AJÁNLÁS

Aki szereti a DC-t vagy a Marvelt, viszont kritikusan és nem abban az ezen nőttem föl ezért jó atitüdben él, annak mindenképpen ajánlani tudom. Főlleg azok akik szeretik a régebbi animéket mert ők egészen biztosan fantasztikusan fognak szórakoni. Viszont ha egy olyan animét szeretnél amin vinnyogva tudsz nevetni akkor inkább tényleg a Senyuut néz.

10/8 jó szórakozást  :)

következő: Vampire Knight

Megosztás a facebookon