MAGÁNY
A magányos főhős az animék alatt igen gyakori. Magánya általában valamiféle kirekesztetségből fakad. Mondjuk lúzernek tartják az osztálytársak, nagyon szótlan, vagy esetleg elkövetett valamit ami miatt ráakasztották a furcsa és ijesztő táblát, és többé a közelébe sem akarnak menni. Általában ezeket nagyon hamar leküzdik egy kedves fiú vagy lány társaságában. Mi van akkor ha ezt a magányt már annyira megszokta az főhős, hogy támogató közösségben sem képes belőlle kilábalni? Esetleg éppen ebbe a furcsaságba szokik bele. Natsume is egy ilyen fiú. Aki már szinte nem is próbálkozik, csak mindennapjait szeretné békében eltölteni.
TÖRTÉNET
Natsume Takashinak születésétől kezdve van egy furcsa képessége. Látja azt amit mások nem. Natsume egész életében képes volt kommunikálni a youkai szellemekkel. Szülei halála után családtagtól családtagra vándorolt, ugyanis senki sem akarta befogadni a különös Natsumét, aki folyton ijesztő alakokat lát. Hamarosan megérti, hogy erről jobb nem beszélni, és teljesen bezárkózik. Végül egy kedves házaspárhoz kerül, ahol úgy tűnik végre elfogadják. Azonban az eddig megtűrt szellemek hirtelen agresszívak lesznek Natsuméval az új faluban. Üldözik és rendszeresen megtámadják. A fiúnak nincsen más választása ilyenkor mint egy szentélyhez menekülni, ahol a szellemek nem bánthatják. Egy ilyen menekülés során feltör egy pecsétet, és kiszabadítja Madarát a nagy erejű szellemet, aki jelenleg egy szerencsemacska képében tűnik föl. Hála neki a fiú megtudja, hogy a nagymamája Natsume Reiko is látta a szellemeket. Ám Reiko azzal szórakozott, hogy legyőzte őket és nevük elvételével a szolgájává tette őket. A neveket egy füzetbe gyűjtötte amit irónikusan Barátok könyvének nevezett el. Madara elmagyarázza, hogy mekkora erő lakozik a könyvben, így Natsume megérti, hogy a szellemek fele a könyvet akarja, a többi pedig a nevét akarja visszakapni. Madara Natsume testőre lesz azzal a feltétellel, hogyha a fiú meghal akkor megkapja a Barátok könyvét. Azonban Natsume nem vágyik szolgákra, ezért kézségesen visszaadja a neveket. Madara nagy fájdalmára a Barátok könyve egyre vékonyabb lesz. Natsume pedig hamarosan felismeri, hogy talán ezeket a lényeket mégsem kell annyira gyűlölnie mint eddig tette. Bár továbbra sem szereti őket, de segít nekik. Talán még barátokat is talál.
GRAFIKA
Kedves, vidéki hangulat lengi át a képernyőt. Néhol tompa színekkel van fokozva a hatást. Biztosan sokan ismerik már, az animék egyik kedvenc helyszíne a vidéki japán falu nyáron. Ciripelnek a tücskök, a fák árnyékán keresztül van megvilágítva az erdő, és persze a nyári fesztiválok feledhetetlen hangulata. Teljesen megfelel a történet jelenlegi állásának. Natsume az első évadban szintén kicsit tompa, kicsit ismerkedik még a helyzettel, nagyon jól passzoltak a dolgok. Mivel a történetben rentgeteg a szellem, ezért néhol már nehéz volt újat alkotni. Én viszont meg voltam elégedve a felhozatallal. Sok hang, sok szín, sok forma, változatosak voltak. Néha kicsit fájlaltam, hogy a történetben főlleg alacsony rangú youkaiok szerepelnek, ezért a külsejük is kissé mókás. Mikor néha feltűnik egy-egy erősebb lény az nekem nagy felüdülés volt. Mondjuk Madara rendes formája. Több ilyet is el tudtam volna képzelni a történetben.
SZEREPLŐK
Natsume Takashi: Bár mindig segít ha kérik, és folyamatosan azon igyekszik, hogy ne legyen az emberek terhére, Natsume mégsem egy tisztán pozitív figura, sokkal emberibb ennél. Már annyira megszokta a magányt, hogy idegen neki ha az emberek közeledni próbálna felé. A legtöbb ilyen közeledést pedig durva módszerekkel utasítja el, még ha annak nincs is tudatában. A történet kezdetén még nagyon utálja a szellemeket. Szinte úgy tekint rájuk mintha miattuk tönkrement volna az egész élete. Mikor ez elkezd oldódni, akkor látszik igazán, hogy Natsume vágyik a szeretetre, csak maga sem tudja, hogyan fejezze azt ki. Lényegében az ő nagy problémája, hogy elbeszélnek egymás mellett a többi emberrel, hiszen Natsume egy másik síkon is jelen van.
Madara: A duci macska alakban lévő Madara a jó öreg mester. Iszákos, folyton eszik, és alszik. Csak arra vár, hogy Natsumét fölfalja végre egy szörny és ő megkaparinthassa a Barátok könyvét. Persze az elejétől kezdve lehet érezni, hogy Madara megkedveli a fiút, ezért áll a szolgálatába. Igazi alakjában egy tekintélyt parancsoló magas rangú youkai. Ám mikor fölölti a szerencsemacska szerepét akkor magával hozza a jókedvet is.
Natsume Reiko: Nagyon keveset tudunk meg Natsume nagymamájáról, viszont azt nagyon szépen. Mikor Natsume visszaad egy nevet, akkor képes meglátni Reiko emlékeit mikor elvette azt. Ezáltal ő is közelebbről megismeri a rokont, aki egyben sorstársa is. Reiko pedig ugyanolyan esendő ember mint unokája. Folyton egyedül járt, ám a youkaiokat a helyén kezelte. Könnyedén elszedte tőllük a nevüket. Ráadásul nagyon feledékeny és szétszort volt, ezzel sok kellemetlenséget is okozott. Ám sok szellemnek nagyon hiányzik Reiko, így látszik, hogy ő meg tudott békélni ezzel a szellemvilággal.
NEGATÍVUMOK
Összefüggő történet ugyan, hiszen végig Natsume életét és boldogulását követjük, viszont mindegyik részben más youkai esetével dolgozik. Így a nagy egészen belül 13 apró történetet ismerhetünk meg. Emiatt pedig hajlamosak vagyunk kicsit belekényelmesedni a nézésébe. Egy idő után nyilvánvalóvá válik, hogy nagyobb fordulat nem fog bekövetekezni, és a történetek is kissé ugyanolyan hangulatúakká válnak. Ha nem is beleun az ember, de megszokja a történeteket, és nem vár tőllük többett mint amit. Ettől pedig olyan érzésem támadt, hogy az anime sem akar több lenni mint egy kedves kis történet a szeretetről. Holott sokkal több ennnél. Csak egy kicsit kellett volna egybemosni a történeteket és máris jobban látszik, hogy ez nem csak egy kedves kis történet egy fiúról aki látja a szellemeket. Nekem hiányoztak az emberi kapcsolatok. Bár érdekes, ahogy Natsume kapcsolatot teremt a szellemekkel, de engem az is érdekelne, ahogy kialakul néhány emberi kapcsolata is. A sorozat vége felé meg is jegyzik, hogy Natsume túlságosan hivatalos a családjával is, remélem ez egy előrevetítés, hogy ez majd változni fog. Szóval elindulhatott volna valami új a családja felé, és esetleg több baráti kapcsolat is alakulhatott volna, még egy szerelmi szál sem zavart volna be a történetben, hogyha háttérben marad, és Natsume rögtön egy kicsit emberibbé válik.
POZITÍVUMOK
Natsume nem szereti a szellemeket, hiszen miattuk idegenedett el az emberektől. Mostanra pedig már Natsume is képtelen a kapcsolat teremtésre, ettől válik a karaktere végtelenül emberivé. Nagyon jó, ahogy megismeri Reiko gondolatait, így szinte Natsume is a nézővel együtt érti meg a nagyanja kapcsolatát a szellemekkel. Lassan pedig ki tudja alakítani, hogy ő, hogyan álljon ehhez a helyzethez. Nagyon sok utalás van a japán mitológia különböző elemeira, ami a legtöbb európai embernek nem mond semmit, de még mi is képesek vagyunk érzékelni a törénetek súlyát. A youkaiok ugyanazokkal a problémákkal küzdenek mint az emberek, persze Natsumének ez azért is idegen mert emberi valójában sem tapasztalta ezeket. Ők is szeretnek, szerelembe esnek, ők is meg tudják gyűlölni az embereket, el tudják vetni a súlykot, lehetnek iszákosak, gonoszak, vagy éppen jók és szerencsétlenek. Lehetne azt mondani, hogy akkor mi a különbség, de ez is gyönyörűen ki van fejtve. Az időhöz való viszonyuk. Mivel a szellemek nagy része halhatatlan ezért máshogy fogják föl az időt. Évtizedekig le vannak zárva egy pecsét alatt, de mégis csak harminc év után vannak úgy vele, hogy most már meggyűlölik az embereket. Reiko halála mindenkit meglepetésként ért, pedig már nyolcvan éve nem látták őt, de még is, számukra annyira törékeny az emberi élet, hogy föl sem tudják fogni. Még rengeteg ilyen szép apróság van elrejtve a történetben, amin mind érdemes elgondolkodni. Illetve azon is, hogy mi emberek miért nem tudunk beszélni egymással. Elbeszélünk egymás feje fölött mint Natsume, aki két világot érzékel.
AJÁNLÁS
Kicsit lassú a tempó. Nincsenek benne igazi harcok. Nincsenek nagy csavarok. Főlleg azoknak ajánlom akik kedvelik a japán mitológiát, illetve szeretik a kicsit lassabb, elgondolkodtató történeteket. Próbára tudja néha tenni a figyelmünket, de érdemes kicsit belemerülni. Sokat adhat azoknak akik képesek teljesen belemerülni a történetbe, és a magukévé tenni a tanulságokat, vagy éppen a hibákat. Ha pedig erre képes a néző akkor számára ez egy kihagyhatatlan darab.
10/8
Következő: Zoku Natsume Yuujinchou
Megosztás a facebookon