Nagi no Asukara

Szeretek valakit, aki sosem fog viszontszeretni.

A TENGER

Nem csak egy meghatározó irodalmi természettoposz. Maga a tenger, sokféle érzelmet hordoz magában. Szabadság, nyugalom, vagy éppen kiszámíthatatlan tombolás. Mindenesetre a tenger kiszámíthatatlan, izgalmas és gyönyörű. Ebben az animében így, ha valakire azt mondják, hogy olyan mint a tenger, az már majdnem egy tíz oldlas jellemzést foglal magába. A földi ember vágyakozik a tenger után. Meg akarja hódítani azt. Kutatjuk a sellőket, a cápákat, a megmagyarázhatatlan tengeri katasztrófák okait, és sokszor nem lelünk választ. Így ha a történet központja a tenger, és a tengerrel való kapcsolat lesz, az sok újdonsággal, izgalommal, és egy rakat régi érzés újfajta megfogalmazásával jár.

TÖRTÉNET

A történet színhelye egy tengerpartján fekvő falu....és egy, a tengerben elterülő falu. Ugyanis ebben a világban, a vízben is élnek emberek. Semmiben sem különböznek a földiektől, azt leszámítva, hogy enával rendelkeznek. Ennek segítségével képesek lélegezni, és beszélni a víz alatt, sőt még a szárazföldre is kimehetnek. Viszont ha túl sokat vannak víz nélkül, akkor az enájuk kiszárad, és többé nem mehetnek vissza a tengerbe. Bár a két falu békében él egymással, az ellentétek nem elhanyagolhatók. Főlleg akkor nem, mikor a vizi falu iskoláját bezárják, és a gyerkek kénytelenek a szárazföldi iskolába járni. A történet főhősei ilyen gyerekekből állnak. Hikari, Manaka, Chisaki és Kaname fölmennek a felszínre. A kezdeti nehézségek ellenére, végül sikerül beilleszkedniük. Megismerik Tsumugut, a kissé hallgatag, ám eszes és jószívű fiút, aki imádja a tengert. Így a kezdetben öt, majd később hát fős baráti társoság lesz a híd, mely összekapcsolja a vizi világot és a felszínt. Ám ez a híd instanilabb mint azt elsőre gondolták.

GRAFIKA

Nagyon jól ki lett használva a két világ közötti kontraszt. Mind öltözködésben, mind stílusban. Sokszor játszanak a környezettel. Milyen színek vannak a tengerfenekén, és milyenek a földön? Az emberek között is megvan ez a kontraszt. A vízben élők enája és szeme is nagyon különleges. A vizi falu pedig lenyűgöző. Bár sokszor hajlamosak megfeledkezni a gravitációs tényezőkről, és az áramlatok mozgásáról. Valószínűleg azért, hogy ne legyen túlzsúfolt a kép. Viszont a víz alatti falu szépsége lélegzetelállító, és nem csak az anime szereplői szerint. Külső szemmel nézve is mondhatom, hogy bizony én is szívesen élnék ott. Ennek az animének a grafikája tényleg majdhogynem tökéletes. Jók a fények, a beállítások, a képes, stb. stb. Viszont csak majdhogynem. Van a grafikának egy őrületes hibája. Majdnem minden fiatal fiú lánynak tűnik. A víz alatti világból származok mindenképpen. Nem szerencsés szerintem ennyire feminim főhősöket gyártani, mert ez a szerelmi szál kárára megy, és az egész nagyon egy pólusúnak fog tűnni.

SZEREPLŐK

Hikari: Mint azt már neve is előrevetíti, tényleg ő a fény ebben a kis társoságban. Hikari folyamatosan vergődik a félénk kisfiú, és a bátor férfi között. Sokszor ingerülten, és haragosan tud reagálni a helyzetekre. Ilyenkor hajlamos elmenekülni, mindenkit félrelökni, vagy éppen verekedésbe keveredni. Viszont sokszor muszáj túllendülni saját bátortalanságán, és bizony kár lenne tagadni, meg van a képessége ahhoz, hogy vezethesse ezt a kis társoságot. Nem véletlenül lett Hikari a történet központja. Lényegében ő viszi végig a folyamatot, hogy mi is kell egy fiú életében ahhoz, hogy férfivá váljon...vagy legalábbis elkezdjen azzá válni.

Manaka: Kicsit félénk, bátortalan természet. Manaka mindenkivel nagyon kedves...talán túlságosan is. Ő képezi a folyamatos elvágyódást a tenger mellől. Mindenkit meg akar ismerni, és mindent föl akar fedezni, ám ez sokszor a saját rovására megy. Bár első ránézésre Hikari teljes ellentéte, de bizony Manaka kirohanásai sem meglepők. Talán nála figyelhetők meg a legjobban a baráti kapcsolatok, viszont személyszerint úgy gondolom, hogy néhol Manaka kedvessége, és barátságossága már már a természet ellensebe csap át. Aztán valahol mindig visszatért.

Chisaki: Egy nagyon jó ellanpúlusa Manakának. Bár a grafikából nem látszik annyira, de az elmondások szerint Chisaki nem olyan vékony, és nem is olyan alacsony mint Manaka. Szóval nem egy loli. Amit bár ő negatív tényezőként él meg, de a külső szemlélő tudja, hogy Chisaki pont ettől lesz sokkal nőiesebb és vonzóbb mint barátnője. Ettől pedig Chisaki lényegében folyamatos szorongásban éli az életét. Nem mer szerelmes, vagy boldog lenni. Sőt, inkább háttérbe húzódik. Ám mégis, egy idő után Chisaki története sokkal fontosabb lesz, mint azt elsőre gondolhatnánk.

Kaname: Az örök mártír szerelmes. Majdnem minden romantikus animében megjelenik egy szereplő, aki saját maga boldog ságát folyamatosan föláldozza mások érdekében. Így viszont azon túl, hogy mennyire kedves, nem sok mindent lehet elmondani Kanaméről. A csapat elhanyagolhatatlan tagja, az arányok miatt. Viszont szinte senkivel sem kerül kapcsolatban az anime alatt. Ezért lesz majd jó Sayu megjelenése, aki Kanamét üldözi szerelmével, és így tulajdonképpen végül lesz szerepe a történetben. Valaki vágyának a tárgyává válik, és így nem úszhatja meg, hogy legalább egy kis konfliktusba ne keveredjen bele. Ezt leszámítva viszont tényleg nem sokat tudunk meg róla.

Tsumugu: A csapat földi tagja. Lényegében az első ember aki nyit a kis csapat felé, mivel imádja a tengert. A tenger imádata többek között azért is olyan szép, mivel sosem mehet le oda úgy mint a többiek, így vagy egy folyamatos akadály, és van egy vágyakozás is. Ő a racionális figura a szereplők között. Lényegében ő és Hikari egyengetik a szálakat. Csak míg Hikari forrófejű, addig Tsumugu a végtelen nyugodtság megtestesítője. Ezért is olyan jó az ő jelenléte a vásznon. Ráadásul ő az egyetlen aki kitudott erőszakolni magából egy épkézláb szerelmi szálat, tele jó hasonlatokkal és jelentésekkel.

NEGATÍVUMOK

Az első tíz rész után volt egy nagyon erős benyomásom erről az animéről, mégpedig az, hogy célközönségea kisebb korosztály. Ez persze magában nem lenne negatív. Csakhogy! A történet haladt előrre, egyre komorabb lett a hangulat, egyre komolyabb témákat dobbtak be, és lényegében az egész egy kicsit nyomasztó lett. Tehát a második része a felnőtt korosztályt célozta meg. Na de akkor most kik nézzék ezt az animét? A tizenkét-három évesek, akik a fele után arra a következtetésre jutnak, hogy ez a világ rémisztő és borzalmas, vagy jobb esetben csak unatkoznak és nem értik, mégis mitől szenvednek a szereplők? Vagy kapjon egy tizenhatos karikát? Akkor meg a nézők az elején a falba verik a fejüket, hogy hihetetlen, hogy ilyen triviálisan gondolkodnak a szereplők a kapcsolatokról. Mivel én az idősebb tábort képviselem, az elején igencsak beleuntam, ez már csak az én hibám. Na de az animének is vannak hibái. Például a kezdeti témák. Egy baráti társoság folyamatosan a változásokon görcsöl. Egy olyan társoság ami még a változások küszöbén sincsen. Mégis mi változna meg közöttük? Együtt vannak, egy iskolába járnak, egy helyen élnek, a szerelmek pedig még nem annyira dominánsak. Ami még nevetséges volt az a vizi falu lehibernálása. Volt bárki is ezen a földön aki értette, hogy ott mi miért történt? Elképesztően túlzásba vitték a tenger istenének történetét. Egy ideig még spirituális tartalma volt, ráadásul egy szépspirituális tartaéma. Viszont azzal, hogy ennek az Istennek testet adtak, és emberi érzelmekkel ruházták föl, így eltűnt a transzcendens lét, és egy szappanopera maradt helyette. Sokszor indokolatlanul szomorúak és túl komolyak a szereplők, ami néhol már elviselhetetlen. Ám mégis a legnagyobb hiba az a vég... (Igyekszem spoiler mentesen írni.) Hova futott végül ki ez az anime? Fölvetődött benne nagyon sok probléma, helyzet, és kapcsolat, ám ezek mind ott maradtak a levegőben. Lényegében csak lezajlódott egy biológia folyamat a tengerben. Annak ellenére pedig, hogy végül nem történt semmi, mégis rémesen nyálas véget tudtak neki kanyarintani. Pedig nekik tényleg megvolt az a lehetőségük, hogy egy nagyon ütős befejezést produkáljanak. Szívfájdalmakkal, családi targédiákkal, beteljesült szerelmekkel, rég elvesztett barátokkal, és etnikai hovatartozásokkal. Izgalmas mi? Hát nem! Ehelyett lett egy kis limonádé befejezés, mindenfajta csavar, vagy bátor ötlet nélkül. Pedig a lehetőség itt tényleg megvolt.

POZITÍVUMOK

 Régen láttam ennyire kifejező grafikájú animét. Itt a tenger szépségének, viharosságának, vagy éppen zordságának tényleg jelentéstartalma van. Nem aprózzák el. Maga a tenger mint helyszín, szerintem egy nagyon eltalált dolog. Sokmindenre ki lehetett élezni, megteremtette társadalmi viszonyokat, szerelmeket szült, stb. stb. Igencsak jó szereplőkkel dolgozik. Az alap kis csapaton kívül, igazából még van három vagy négy nagyon fontos szereplő, akik bár nem kaptak jellemzést, de igencsak jó helyen vannak a történetben. Mintha csak egy csehovi drámában lennénk. Mindenki szerelmes, és persze senkit sem szeretnek viszont. Pont mikor már kezdene kissé kínossá válni ez a helyzet, nagyobb hangsúlyt kapnak a szerelmi szálak. Ráadásul a szerelemnek nagyon különböző fajtáit ismerhetjük meg. A gyermekkorit, a rajongást, azt a szerelmet ami a bűntudat miatt nem teljesülhet be, vagy éppen azt amiben a korkülönbség az akadály, és persze ott van az is, amit a mérhetetlen hála és tisztelet indít el. Mind nagyon különböző, mind nagyon érvényes, és meglepő módon mindegyik mozdul valamerre a történet ideje alatt. A kezdeti gyengeségek ellenére is úgy gondolom, hogy jó témákat feszeget ez az anime. Rögtön ott van az az alapszituáció, mikor Hikariék kikerülnek a szárazföldre. Az iskolában mindenki úgy tekint rájuk, mint egzotikus halakra. Szépek, jó őket nézni, de nem tartoznak hozzájuk. Tehát hatalmas a választék a két csoport között. Kicsit feszengenek abban a helyzetben is, hogy mi van akkor, ha egy baráti társaságon belül fölüti a fejét a szerelem. Ráadásul a viszonzatlan szerelem. Jó nagy erő kell ahhoz, hogy minden a régiben maradhasson. Nagyon tetszett a kislányok vágyakozása. Ebben a korban öt év még hatalmas különbségnek számít, szinte elérhetetlenek a vágyott férfiak. Nagyon kevés anime foglalkozik ezzel a témával. Aztán ott van a magány, az elhagyatottság, és a kirekesztetség érzése. Komorodik a történet, és a témák is egyre komolyabbá válnak. Valamire érkezik válasz, valamire pedig nem.

AJÁNLÁS

Mégis csak megpróbálok belőni egy életkort, és én a tizennégy éveseket vélasztom. Tekintve, hogy a főszereplők is ennyi idősek, így lehet számukra az anime mindkét része izgalmat tud okozni. Persze a kissebb nagyobb korosztályok is jól el tudnak szórakozni, és biztos mindenki talál benne izgalmas témát. Ajánlom főként a tenger szerelmeseinek, vagy akiket érdekel ez a világ, mert tényleg lenyűgöző. Fiúk, lányok számára egyaránt érdekes lehet a sztori. Bár lehet, hogy a sok szerelmi szál között a lányok otthonosabban fognak mozogni. 

10/8

Következő: Kaichou wa Maid-sama!

Ajánló
Kommentek
  1. Én