SZELLEMÍRTÓK
Valószínűleg sok embernek megfordult már a fejében, hogy milyen menő is lehet tűzoltókocsival üldözni a szellemeket a város utcáin. Persze jobban szeretnénk, hogy ártó szándékú kísértetek még csak nem is léteznének, így nem is lenne szükség erre a munkakörre. Viszont megint csak, Japánban a szellemvilág jelenléte a kultúrában sokkal intenzívebb, mint az európai országokban. Csakhogy ez nem a megszokott szellemvilág, amit sokan úgy szeretünk. Ugyanis ezek a lények nem csak kis kísértethistóriák alapjául szolgálnak, és pláne nem segítő lelkek. Ezek az amerikai horrorfilmekből jól ismert bosszúra vágyó halottak, akik rettegésben tartják környezetüket. Tehát ez az anime, az amerikai, és a japán kultúr kör szerelem gyereke. Na vajon mi sül ki belőlle?
TÖRTÉNET
Taniyama Mai még csak középiskolás, viszont már meggyűlik a baja a szellemekkel. A régi iskola épületet megszálták a szellemek. A diákok minden félét pletykálnak a helyről, így Mai el is megy, hogy megnézze magának. Mikor belép az épületbe egy szekrény megmozdul, és majdnem agyonlapítja a lányt. Szerencsére egy fiú megmenti őt, ám megsérül. Hamarosan kiderül, hogy fiú, vagyis Lin, hivatalos ügy miatt van itt. Ő Shibuya Kazuya asszisztense. Az iskola igazgatója pedig Shibuya Kazuya szellemvadász cégét bízza meg azzal, hogy oldják meg az ügyet. Mai nagyon szégyenli magát a történtek miatt, és bocsánatot kér mind Lintől, mind pedig Narutól (Shibuya Kazuya). Hamarosan Mai rájön, hogy Naru nem más mint egy elképesztően nárcisztikus, és nagyképű, mindössze tézenhét éves fiú, aki rögtön munkába fogja a lányt, míg asszisztense föl nem épül. Mai szívesen segít az esetben, és annyira beválik, hogy Naru megkéri, csatlakozzon cégéhez, és segítsen föltárni az eseteket. Nem minden napi munka egy gimnazista számára, de Mai örömmel csatlakozik Naruhoz. A csapat hármójukon kívül még bővül egy híres látnokkal, Masakoval, egy sintó papnővel, Ayakoval, egy szerzetessel Houshouval, és egy ausztrál pappal, Johnnal. A nem minden napi csapat pedig nagyon eredményes szellemvadásznak ígérkezik.
GRAFIKA
Az anime 2006-ban lotos napvilágot, és azt hiszem ez látszik is azért rajta. Fakók a színek, a szereplők néhol egészen elmosódnak a környezetükbe. Nagyon különböik mindenkinek a kinézete, ezért néha számomra zavaró volt, hogy olyan mintha csak kikapkodták volna az embereket különböző világokból, és összeterelték volna őket. Nem azt mondom, az ember hamar megszokja ezt a grafikát, főlleg aki ebben nőtt föl. Ezek a pasztel színek, bár néha már idegesítően tompák, mégis nagyon jól hatnak az ijesztőbb részeknél. A szellemek megjelenése kifogásolhatatlan. Nem csak, hogy nagyon ijesztőek, de egyediek is. Nem is emberek, de nem is feltétlenül csak villódzó fények. Mindegyiknek megvan a maga alakja, ami tökéletese passzol a halála körülményeihez.
SZEREPLŐK
Taniyama Mai: Mai egy nagyon energikus, és belevaló lány. Hatalmas az igazság érzete, amivel néha jót tesz a csapatnak, néha viszont nagy veszélybe sodorja őket. Nagyon könnyen az érzelmek hatása alá kerül, és egy jó ideig nem is tud szabadulni tőllük. Lelkes munkaerős, és mint a történetben kiderül, van is érzéke a szellemekhez. Viszont ugyanúgy mint minden emberben, sőt minden gyerekben, Maiban is megvan a félelem.
Shibuya Kazuya: Naru egy végtelenül flegmatikus és nárcisztikus ember. Szinte soha nem ül ki semmiféle érzelem az arcára. A munka elvégzésén túl szinte semmi sem motiválja. Látszólag ügyet sem vet a körülötte lévő emberekre, csak az érdekli, hogy megoldhassa az eseteket. Persze néha Naru is levetkőzi ezt az unszimpatikus, elutasító külsőt. Olyankor pedig megvillan, hogy igenis érdekli őt az emberek biztonsága, még ha látszólag nem is mutatja.
Hara Masako: Masako képes érzékelni a szellemeket. A leghíresebb médium manapság. Viszont sajnos mivel Masako az egyetlen aki ilyen élesen tud velük kapcsolatban lenni, így a szellemek is általában az ő testét használják, és nem is egyszer megszállják őt. Masako, csak úgy mint Mai, gyengéd érzelmeket táplál Naru iránt. A két lány között így általában eléggé feszült a helyzet.
Takigawa Houshou: Ő a történet vicces, laza szereplője. A mindenki által Bou-sannak becézett szerzetes, nem elég, hogy nagyon fiatal, de van egy zenekara. Így érthető, hogy mindenki utána bomlik. Ő lényegében az egész csapatnak a szíve lelke. Komoly helyzetekben nagyon bátran megvédi a barátait, de egyébként minden hülyeségben benne van velük.
Matsuzaki Ayako: A papnő első találkozáskor senkiben sem keltett nagy szinpátiát. Ayako egy kekec, elkényeztetett, házsártos nőnek tűnt, aki nem tesz az ügyért semmit, de minden dicsőséget próbál besöpörni. Aztán persze Maival különösen megkedvelik egymást, és Ayako a csapat elengedhetetlen tagjává válik. Ekkor lesz mindenki számára világos, hogy ő valójában egy talpraesett, jó lelkű, különleges képességű lány, aki bár imád hencegni, de a helyén van a szíve.
Lin Koujo: Naru asszisztense. A kínai származású férfi utálja a japánokat. Ami eléggé bajos, hiszen majdnem minden szereplő japán. Lin nagyon sokáig csak Naruval hajlandó kommunikálni, és bár a történet elején megmenti Mait, azt sem jó kedvéből cselekszi. Így sokáig nem kerül kapcsolatba senkivel, majd az anime közepe felé végül neki is sikerül megnyílnia. Valamint kiderül, hogy milyen hatalmas ereje is van neki mikor használnia kell.
John Brown: Az ausztrál származású pap csak ritkábban segít Naruék munkájában. John egy alapvetően visszahúzódóbb, csöndesebb fiú. Kiváló szelleműző, sokszor hasznát veszik a képességeinek. Bár nem annyira nyomatékos a jelenléte, de mivel mindenki által kedvelt és elfogadott, ezért mindenki örül neki mikor a veszélyes időkben John a megmentésükre siet.
NEGATÍVUMOK
Nem igazán szerethetők a szereplők, és nem is nagyon lehet velük azonosulni. John túl keveset szerepel. Lin az anime fő részében nagyon szótlan és barátságtalan. Persze aztán Ayakoról, és Naruról is kiderülnek olyan információk amiktől közelebb kerülhetnének a nézőkhöz, de akkor már nagyon késő van. Nincsenek személyes sorsok és tragédiák a történetben. A csapat akit követünk csak dolgozik, ez számukra tényleg csak egy munka. Persze a családokban ott vannak a katartikus tragédiák, de mivl nem ők állnak a középpontban, így lényegében olyan érzés mintha a szereplőkkel nem is nagyon történne semmi. Ami így is van. A kezdetben ellenségeskedő csapat baráti társoság lesz, ami számomra érthetetlen. Az egyetlen valós kapcsolat Mai és Bou-san között alakult ki. A többiek csak hirtelen elválaszthatatlanok lettek és kész. Mai részéről ugye még eg szerelmi szál is kialakult Naruval, viszont azzal nem kezdtek semmit. Igazából nem lehet nagyon érteni hogy Mait mi fogja meg ennyire a mindig barátságtalan és bunkó Naruban. Jó formán nem tud meg róla semmit, a fiú annyira kizárja az életéből. Még mi nézők sem tudunk meg semmit Mairól. Hogy hat ez az iskolában, hogy ő szellemeket űz? Erre csak egy megemlítés van. Vagy mondjuk a szülei mit szólnak hozzá? Egyáltalán ki ő, és miért van ott ahol? Ez pedig minden főbb karakterre igaz. Ezek hatására pedig nagyon hamar bele lehet unni a történetbe, hiszen számunkra teljesen érdektelen szereplőket nézünk. Ami pedig a legrosszab, hogy semmi féle lezárása nincsen, de még valami kis ideiglenes lezárás sem. A történetet elvágják egy munka végén, és senkivel sem történt semmi. Elkezdik fölvetni a különböző képességeket, meg múltakat, de azokról semmi sem derül ki hiszen nincsen folytatás. Attól függetlenül, hogy a manga továbbviszi a történetet, attól még ez egy különálló mű, és igenis be kell fejezni az évadokat.
POZITÍVUMOK
Ezek apró kisértet történetek, és jók. Nem mindegyik táplálkozik a hagyományos japán szellemvilágból és ez jó. Ezek nem ismert történetek, de éha fölvillanak a megszokott elemek. Mint például a két szikla összekötése, vagy a szentélyek. Meg van teremtve az alap hangulat, megvan a feszültség. Jó az is, hogy színesek. Persze a legtöbbje feszült és ijesztő, de vannak amik meghatóak, és olyan is akad ami vicces. Így aztán nem kényelmesedünk bele a sztoriba, nem szokjuk meg a félelmetes hangulatot, mindig újra meg újra meg tudunk rettenni. Jól vannak megszabva a határok. Mindegyik sztori éppen olyan hosszó mint amennyit el tud vinni a hátán. Különösen tetszett, hogy a szellemek mindig más testben jelentek meg. Volt akinek hagyományos, kissé átlátszó teste volt, voltak akik állatok formájában jelentek meg, és persze ott voltak a kihagyhatatlan lebegő fények, vagyis a lelkek. A csapat nem levadássza a szellemeket, nem az elpusztításuk a cél. Igazából mindenki máshogy áll a küldetéshez. Alapvetően Narut csak az érdekli, hogy megoldhassa az ügyet, hogy magyarázatot adjon a megbízóinak. Ha pedig a megoldás nehezen kivitelezhető akkor hajlandó arról megfeledkezni. Mai ennek ellenére nem sok szerepet vállal az ügyek felgöngyölítésében, ő inkább a lelki támaszt adja a családtagoknak. Viszont nem hajlandó elengedni Narut amíg valahogy nem segtenek az embereken. Így tökéletes az ő párosuk. Nem is csoda, hogy ez az egyik leghíresebb horror anime, hiszen a maga nemében kiemelkedő.
AJÁNLÁS
A horror kedvelők kihagyhatatlan darabja. Gondolom mondani se kell, hogy aki nincs oda a szellem történetekért az bele se kezdjen. Szerintem fiúk lányok egyaránt jól tudnak rajta szórakozni. Néhány ijesztőbb jelenet miatt én kiraknám rá a tizennyolcas karikát, de persze ez inkább idegrendszer mint kor kérdése, az is lehet, hogy valaki nevetgélve nézi végig az egészet. Nem mondom, hogy a kedvenceim egyike lett, de érdekes történetet nyújtott, és elszórakoztatott. Ennél mélyebb éretelme azonban szerintem nincs, és a szereplők is elég silányak. Aki viszont túl tud ezen gördülni, annak úgy gondolom remek szórakozást nyújthat
10/7.5
Következő: Big Order
Megosztás a facebookon